A Magyar Vöröskereszt mozgalomban a fiatalok a kezdetektől, 1881-től, tevékenykednek. Külön tagozatként 1921. február 9. óta működik a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt, melyhez az 1921. június 11-én megjelent kultuszminiszteri rendelet is hozzájárult.
86 évvel ezelőtt, a megalakulást követően, az Ifjúsági Vöröskeresztnek minden 6-18 éves fiú és leány tagja lehetett.
Egy csoport megalakulásához legalább 30 tag jelentkezésére volt szükség. A csoport tisztségviselőit a tagok közül választották. A felügyeletet a tantestületből kijelölt tanító vagy tanárelnök gyakorolta, aki egyben a kapcsolatot is tartotta a csoport és a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt központja között.
Az első tanárelnöki értekezletet 1921. október 7-én tartották.Az 1921/22-es tanévben 103 ifjúsági csoport tevékenykedett 2250 taggal. Az 1931/32-es tanévben 1033 csoportban 64627 tagot, 1941 májusában pedig 3926 csoportban 210 494 tagot tartottak nyílván. A tagok évi 20 fillér tagdíjat fizettek.Az Ifjúsági Vöröskereszt működésének sok pozitív vonása volt. Fontos feladatokat vállalt nevelés terén, közreműködött az emberbaráti érzések, tulajdonságok fejlesztésében.
Az egészségnevelés keretében már 1922-ben elsősegélynyújtási tanfolyamokat szerveztek a fővárosban. 1923 januárjában kiadták az egészségügyi előadások első országos tervezetét, amely általános testápolási kérdésekkel, a fogápolás fontosságával, a gümőkor, továbbá a ragályos betegségek elleni védekezéssel és alkoholizmus káros hatásával foglalkozott. A következő tanévben „Legfőbb kincsünk-egészségünk” címen versenyt kezdeményeztek, amelyet minden évben megszerveztek. A tevékenység bővülését jelzi, hogy az 1934/35-ös tanévben hathetes házi betegápolási tanfolyamokat szerveztek a leányok részére. Hat év alatt összesen 55 budapesti és 245 vidéki csoport rendezett ilyen tanfolyamot.
Az ifjú vöröskeresztesek szép kezdeményezése volt az „Anyák napja” megrendezése, amire először 1925-ben került sor. Ugyancsak az ifjú vöröskeresztesek kezdeményezésére avatták fel 1933. május 21-én Pesterzsébeten az Anyák szobrát. Az ifjúsági csoportok részt vettek az 1940. évi árvízkárosultak javára rendezett országos gyűjtésben. A háború alatti években szeretetcsomagokat készítettek és gyűjtöttek a fronton harcoló katonák és az itthon maradt hozzátartozóik részére, többek között kórházi felszerelési tárgyak vásárlásával, ágyneművarrással segítették a Magyar Vörös-Kereszt Egylet munkáját. Utódaik követik a szép hagyományokat. Sok fiatal kapcsolódik be a felnőtt szervezet karácsonyi programjaiba, melyek során betegeket, időseket, gyermekeket látogatnak és ajándékoznak meg az ünnepek előtt.
86 évvel ezelőtt, a megalakulást követően, az Ifjúsági Vöröskeresztnek minden 6-18 éves fiú és leány tagja lehetett.
Egy csoport megalakulásához legalább 30 tag jelentkezésére volt szükség. A csoport tisztségviselőit a tagok közül választották. A felügyeletet a tantestületből kijelölt tanító vagy tanárelnök gyakorolta, aki egyben a kapcsolatot is tartotta a csoport és a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt központja között.
Az első tanárelnöki értekezletet 1921. október 7-én tartották.Az 1921/22-es tanévben 103 ifjúsági csoport tevékenykedett 2250 taggal. Az 1931/32-es tanévben 1033 csoportban 64627 tagot, 1941 májusában pedig 3926 csoportban 210 494 tagot tartottak nyílván. A tagok évi 20 fillér tagdíjat fizettek.Az Ifjúsági Vöröskereszt működésének sok pozitív vonása volt. Fontos feladatokat vállalt nevelés terén, közreműködött az emberbaráti érzések, tulajdonságok fejlesztésében.
Az egészségnevelés keretében már 1922-ben elsősegélynyújtási tanfolyamokat szerveztek a fővárosban. 1923 januárjában kiadták az egészségügyi előadások első országos tervezetét, amely általános testápolási kérdésekkel, a fogápolás fontosságával, a gümőkor, továbbá a ragályos betegségek elleni védekezéssel és alkoholizmus káros hatásával foglalkozott. A következő tanévben „Legfőbb kincsünk-egészségünk” címen versenyt kezdeményeztek, amelyet minden évben megszerveztek. A tevékenység bővülését jelzi, hogy az 1934/35-ös tanévben hathetes házi betegápolási tanfolyamokat szerveztek a leányok részére. Hat év alatt összesen 55 budapesti és 245 vidéki csoport rendezett ilyen tanfolyamot.
Az ifjú vöröskeresztesek szép kezdeményezése volt az „Anyák napja” megrendezése, amire először 1925-ben került sor. Ugyancsak az ifjú vöröskeresztesek kezdeményezésére avatták fel 1933. május 21-én Pesterzsébeten az Anyák szobrát. Az ifjúsági csoportok részt vettek az 1940. évi árvízkárosultak javára rendezett országos gyűjtésben. A háború alatti években szeretetcsomagokat készítettek és gyűjtöttek a fronton harcoló katonák és az itthon maradt hozzátartozóik részére, többek között kórházi felszerelési tárgyak vásárlásával, ágyneművarrással segítették a Magyar Vörös-Kereszt Egylet munkáját. Utódaik követik a szép hagyományokat. Sok fiatal kapcsolódik be a felnőtt szervezet karácsonyi programjaiba, melyek során betegeket, időseket, gyermekeket látogatnak és ajándékoznak meg az ünnepek előtt.
